Február 1-jén Kolozsváron a Pro Philosophia Alapítvány és Pro Philosophia Kiadó tartott könyvbemutatót a Sapientia EMTE központi épületében. Tonk Márton, az alapítvány és kiadó igazgatója emlékeztetett, hogy utoljára másfél évvel ezelőtt tartottak könyvbemutatót. Horváth Gizella Maine de Biran című kötete a francia filozófus munkásságának monográfiája. A szerző hozzászólásában elsősorban a nemrégiben elhunyt Szegő Katalinnak mondott köszönetet, aki elsőként olvasta a kéziratot és szaklektorként nagy segítséget nyújtott számára. Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek című kötetéről maga a szerző volt kénytelen beszélni, a felkért előadó, Egyed Péter hiányában. Demeter Attila elmondta: jelenlegi könyve szisztematikus összegzése mindazoknak a felvetéseknek, következtetéseknek, amelyekre az elmúlt tíz évben jutott a téma kapcsán, így tehát egy folyamat végére jutott. A Kellék 25., jubileumi számáról Szigeti Attila, a kötet egyik szerkesztője beszélt. A filozófiai folyóiratot annak idején négyen – Tonk Márton, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd és Szigeti Attila – „alapították”, másod-, harmadéves filozófia szakos diákokként. A jubileumi szám megjelenését a Pro Professione, a Communitas és az Illyés Alapítvány támogatta. /Köllő Katalin: A Pro Philosophia Kiadó újdonságairól. Hármas könyvbemutató a Sapientiánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2006. március 21.
Eckstein-Kovács Péter szenátor volt a házigazdája a március 17-én, Kolozsváron, a Tranzit Kávézóban megtartott könyvbemutatónak, amelyen Egyed Péter Látlelet (Tanulmányok, esszék Románia 15 évéről) /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ című kötetével ismerkedhetett meg a közönség. Egyed Péter már a 13. köteténél tart. Sokoldalú ember, munkái átfogják a poétikát, a regényírást, a filozófiát és a közírást. A kiadó vezetője, Géczy A. János elmondta: számára fontos eseménynek számít ez a könyvbemutató, tavaly ősz óta ugyanis azt fontolgatta, hogy megszünteti a kiadót, de látva a mostani jelentős érdeklődést, úgy döntött, hogy mégis tovább működteti. /Köllő Katalin: Megfelelő szerző megfelelő helyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2006. szeptember 25.
Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély és ferences kolostor adott otthont idén az írótábornak, ahol – főként erdélyi – irodalmi műhelyek, folyóiratok, szervezetek és könyvkiadók képviselői, munkatársai találkozhattak egymással. A harmincnál több írót és költőt Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor költő, országgyűlési képviselő, valamint Petres Sándor, Hargita megye tanácsának alelnöke köszöntötte. Thomka Beáta, Elek Tibor és Demény Péter délelőtti, a jelenkori magyar irodalom egy-egy jelenségcsoportját vizsgáló előadásait délután, sőt másnap is vita és tucatnyi hozzászólás követte. A tábor hangulatát női felolvasóest és az Éneklő Borz hangos folyóirat fellépése tette még oldottabbá. Szóvivőnek újabb két esztendőre Egyed Pétert választották, akit munkájában a Székelyföld folyóirat munkatársai segítenek majd. /Gyergyószárhegyi írótábor az Éneklő Borzzal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2006. október 3.
Pécsen, a szeptember végi Kolozsvár Napokon, a Pécs Expón bemutatkozott három kolozsvári kiadó: a Polis, a Komp-Press és a Koinónia. Röviden ismertették Demény Péter a Koinonia Kiadó Éneklő Borz-sorozatában megjelent Visszaforgatás című regényét, a Komp-Press Buday György és Kolozsvár című könyvét, és Bányai Éva: Sikertörténet kudarcokkal. Bukaresti életutak című interjúkötetét, illetve a Polis Kiadó László Ferenc Bartók markában című művét. Ugyancsak Pécsen, a Korunk-Jelenkor irodalmi találkozón Kántor Lajos, Egyed Péter, Balázs Imre József és Demény Péter ismertették a Korunk történetét, majd felolvastak már megjelent, illetve készülőben levő munkáikból. A legnagyobb sikere a mini-konferencia volt, amelyen László Ferenc, Egyed Péter, Kántor Lajos, Balázs Imre József és Demény Péter tartottak előadásokat a Pécsi Tudományegyetem Irodalom Tanszékén egyetemista és doktorandusz hallgatóknak, az előadásokat beszélgetések, viták követték. /-f-: Mini irodalmi konferencia és könyvismertetők Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2006. október 13.
Huszonhat évvel az első találkozó után szeptember 21-24-e között ismét írókat fogadott Gyergyószárhegy. Az 1980-as, elhíresült összejövetelt 1990-ben követte egy újabb, majd 2000-ben egy harmadik, rá egy évre pedig a hargitafürdői rendezvényen felmerült az írók jogaiért síkra szálló szervezet létrehozása (ebből született az Erdélyi Magyar Írók Ligája). Az 1980-as tábor kezdeményezője, szóvivője a Kriterion akkori szerkesztője, Domokos Géza volt, 1990-től pedig Egyed Péter, aki az idei rendezvény megszervezését is tető alá hozta, a Székelyföld szerkesztőjével, Fekete Vincével együtt. A Szárhegyi Írótábort a továbbiakban kétévente fogják megszervezni. A mostani tanácskozáson Molnár Vilmos, a Székelyföld szerkesztője könyvbuszok elindítását kezdeményezte. Egyed Emese tanszékvezető arról beszélt, hogy a tanterv a kortárs irodalmat majdnem kiszorítja a tananyagból. Elek Tibornak, a békéscsabai Bárka főszerkesztőjének előadása heves vitát váltott ki. Elek az egységes magyar irodalom visszaállítása mellett érvelt. /Szabó Róbert Csaba: Írók fóruma, Szárhegy. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2006. november 6.
A Szatmár Megyei Múzeum november és december folyamán több, érdekfeszítő művelődéstörténeti rendezvényt kínál. A rendezvények szervezője, Kereskényi Sándor ezek között említette: A történelem értelmezésének kisebbségi nézőpontja. Előadó: Veress Károly, a BBTE tanszékvezető filozófia–professzora (nov. 16.). Az európai szabadság–eszme átváltozásai a 20. században. Előadó: Egyed Péter, jelenleg Rómában tevékenykedő kolozsvári filozófus (nov. 24.). Gellért Sándor tudományos emlékülés. (dec. 2.). Pusztai János irodalmi est. Előadó: Balázs Imre József irodalomtörténész, BTTE, Kolozsvár (dec. 8.). /Izgalmas év végi rendezvények a múzeumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./
2007. február 8.
Kozma Mária, Egyed Péter és Székedi Ferenc legújabb könyveivel ismerkedhetett meg február 6-án Csíkszeredában a közönség. A műfajilag eltérő könyvekben közös nevezőként az elnyomó hatalom megjelenítése fellelhető. A Szarvassá vált… című regényében Kozma Mária a szívünk mélyén is létező székely erdőt rajzolta meg. A regény írója így vallott: „Eddigi könyveimben mindig kijelentettem, hogy a jóság és szeretet képes megváltani a világot. Most mintha elbizonytalanodtam volna, mert úgy tűnik, a társadalom felkarolja a gonoszt. ”Egyed Péter 23 buborék – Kurszk balladája című versciklusa az orosz tengeralattjáró valós történetén alapszik. A robbanás következtében életben maradt, azaz a haláltól haladékot kapott huszonhárom tengerész utolsó gondolatait fogja egybe ez a lírai alkotás, amely a szerző negyedik verseskötete. /Antal Ildikó: Hármas könyvbemutató közös nevezővel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./
2007. március 5.
Markó Béla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt sajtóértekezleten összegezte a kongresszus eredményeit. Markó elmondta: a szövetség programjába fontos célkitűzéseket sikerült beiktatni, közöttük az uniós tagsággal, a régiókkal és a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Kelemen Hunor szerint a választási program a román és a romániai magyar társadalom modernizációjának gondolatára épül. Nagy Zsolt arról szólt, hogy a szövetség fiatal csapattal vág neki az EP-választásoknak. /T. SZ. Z. : Az RMDSZ politikusai a VIII. Kongresszus eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ „Nincs olyan vélemény, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót” – mondta az RMDSZ sokszínűségéről szólva Verestóy Attila. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Fideszt bírálta, nehezményezte, hogy a magyarországi párt egyik szólama szerint „egy a zászló, egy a tábor”, ennek ellenére Orbán Viktorék Erdélyben „sok zászlót és sok tábort” szorgalmaznak. Egyed Péter, a Szabadelvű Kör nevében úgy vélte: kormányhatározattal kell szentesíteni a Babes-Bolyai Egyetem kétnyelvűségét, s ezt az RMDSZ programjának is tartalmaznia kell. Katona Ádám szerint autonóm magyar oktatási struktúrára van szükség, az óvodától az egyetemig. Bodó Barna, a civil szervezeteket tömörítő ERMACISZA vezetője a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta: „Ez az intézmény nem felel meg a civil szervezetek közösségi felelősségvállalásának. Nincs döntési jogköre, tagjai pedig nem választás útján kerülnek be a testületbe”. /A kongresszus ismét Markó Bélát választotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2007. március 10.
Egyed Péter 23 Buborék – a Kurszk balladája /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2007/ című könyvében a Barents-tengeren 2000. augusztus 12-én elpusztult Kurszk tengeralattjárón a halálra váró tengerészek sorssal való szembenézését írta meg. /Fekete Vince: Huszonhárom buborék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2007. március 21.
75 évet töltött volna idén Bretter György. Az évforduló alkalmából március 19-én a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör is megemlékezett névadójáról. Egyed Péter filozófiatörténész, író Bretter György életét, tevékenységét mutatta be. /Kiss Bence: A senki földjének művelője. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2007. május 18.
Május 16-án mutatta be Egyed Péter Kántor Lajos immár negyvenkettedik (!), A mennyei kapu avagy az apokrif kerekasztal, 20–21. század című kötetét Kolozsváron, a Phoenix Könyvesházban. Szellemi életünk nagyjainak megidézése ebben a könyvben a szerző által ötvennyolc erdélyi magyar művész-tudós szellemnek (valamennyien a képzeletbeli Erdélyi Szellemi Nagyfejedelemség kapcsán jöhetnek számításba) a megszólításával történik. /Ö. I. B. : Erdélyi szellemi örökség-leltár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2007. június 1.
Kiosztották a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának 2006-ra szóló díjait, négy magyar író is kitüntetésben részesült. A négy díjazott: Balázs Imre József („Kacsó Sándor-díj”: Avangárd az erdélyi magyar irodalomban, esszék), Sigmond István („Az év könyve”-díj: Varjúszerenád , regény, illetve Csókavész , novellák), Egyed Péter („Szilágyi Domokos”-díj: 23 buborék, versek), és Demény Péter („Bálint Tibor”-díj: Visszaforgatás. /Írószövetségi díjazottak – 2006. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2007. október 15.
Október 13-án Székelyudvarhelyen, a Városháza Szent István-dísztermében tartotta hagyományos évi díjátadó ünnepségét az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA). A hetvenéves írók köszöntése mellett átadták a hídverő és az életműdíjakat is. Egyed Péter egyetemi tanár értékelte az alapítvány által korábban kiírt irodalom- és internetpályázatot. Az EMIA életműdíjjal tüntette ki Dávid Gyula szerkesztőt, irodalomtörténészt, akinek életművéről Gálfalvi Zsolt tartott laudációt. Dávid Gyula meghatottan köszönte meg az elismerést, egyfajta adósságként említette a Romániai Magyar Lexikon befejezését, ígérete szerint az utolsó kötet jövőre jelenik meg. Gálfalvi Zsolt a hetvenedik születésnapját idén ünneplő Kántor Lajost, a Korunk folyóirat szerkesztőjét köszöntötte. Hídverő díjat adtak át Szakolcay Lajosnak, akinek életművét Gálfalvi György méltatta: „Egyike azoknak, akik életművet szenteltek annak, hogy másokra figyeljenek, olyanokra, akiket a határok elszakítottak egymástól, de mégis összetartoznak”. Az EMIA egyik díjazottja, a hetvenedik életévét idén ünneplő Lászlóffy Aladár betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Búcsúzásként az est házigazdája, a szervező alapítvány elnöke, Lőrincz György író köszönte meg a hallgatóságnak, hogy jelenlétükkel megtisztelték a díjátadást. /Szász Emese: Akik tettek az irodalomért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2007. december 3.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte hétvégén a kolozsvári székhelyű Pro Philosophia Alapítvány. A sokak számára ismeretlen társulás az erdélyi filozófiai munkálkodás immár tízéves műhelyeként könyv- és folyóirat-bemutatóval lépett a közönség elé. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület konferenciatermében megszervezett rendezvényen üdvözölte az egybegyűlteket Tonk Márton, az alapítvány elnöke, aki röviden vázolta az intézmény eddigi eredményeit és céljait. A múltba visszatekintő, anekdotázó hangulatról Ferencz Enikő magiszteri hallgató és Szabó Annamária gondoskodott. Az 1997-ben létrejött alapítvány célja: elsősorban a filozófia népszerűsítése, fórum teremtése a filozófiai diskurzusnak. A kutatási programok kezdeményezését és lebonyolítását, vendégtanár program beindítását és konferenciák szervezését vállaló Pro Philosophia Alapítvány tevékenysége 1999-ben kiadóval és könyvtárral bővült. A kiadó gondozásában megjelenő három sorozat egyrészt a magyar nyelvű filozófiai szövegek megjelentetésével, másrészt egyetemi jegyzetek, írások és tanulmányok közreadásával segíti az erdélyi filozófiai munkálkodást. A kiadó mellett mintegy 3500 kötetet számláló Szegő Katalin Könyvtár és nem utolsósorban a Kellék című folyóirat színesíti az alapítvány tevékenységi körét. Bemutatták a Kellék legújabb tematikus számát. További három könyv bemutatóján vehettek részt az érdeklődők. Demeter M. Attila ismertette az Egyén, állam, közösség című tanulmánykötetet, amelynek szövegei a nemzeti kisebbségek problémáját járják körül. Bemutatták még Molnár Gusztáv kétkötetes Alternatívák című művét, valamint az Egyed Péter által írott, szerkesztett és Mester Béla által szakmai szerkesztett Bretter György filozófiája című kötetet. /Musca Szabolcs: Filozófia baráti körben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2007. december 19.
Balázs Sándor Bölcselet az Erdélyi Múzeum-Egyesületben című könyvét mutatták be december 17-én Kolozsváron, az EME székhelyén. A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában megjelent kötet Egyed Péter szerint a magyar filozófiatörténet, a magyar irodalmi eszmetörténet, a modern filozófia szempontjából is fontos. – A kötet hézagpótló könyv, hiszen korábban nem jelent meg ezt a témát feldolgozó monográfia – mondta. A könyv kutatói szempontból is hasznos, hiszen közli a vizsgált, illetve a témához kapcsolódó tudományos könyvek lajstromát is. „A kötetben az EME története és a kor filozófusai köreinek metszetét, közös felületét vizsgáltam” – mondta a szerző. Megállapította: a tudomány műveléséhez intézményi keretre van szükség. Lennie kell egy közösségnek, ahol a tudomány alakuljon, és az EME ilyen tekintetben annak idején példamutató volt. Az EME másik pozitívuma az volt, hogy nem kapcsolódott egyik politikai párthoz, szervezethez sem. Az EMÉ-ben tevékenykedő erdélyi magyar tudósok kezéből európai mércével mérhető filozófiai alkotás nem került ki. Ennek okaira is utal Balázs Sándor filozófia professzor legújabb kötete. /D. I. : Az EME és a filozófusok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2008. február 11.
Február 8-án a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén ismertették Bretter György filozófiája című kötetet, szerzője, szerkesztője: Egyed Péter filozófus, író. Bretter György 45 éves korában meghalt, volt kollégái, barátai egy-egy életrajzi írással csatlakoztak a kötethez. Angi István professzor, Bretter egyik legjobb barátja elővette Bretter György doktori disszertációjának román szövegét, lefordította magyarra, és ellátta jegyzetekkel. /Köllő Katalin: Bretter György Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2008. május 13.
Elhunyt Géczi A. János. Íróként, az akkori fiatalokat bemutató Ajtók című antológiában, 1986-ban jelentkezett, s a következő évben, 1987-ben jelent meg önálló kötete is, Holdfényben címmel a Forrás sorozatban. Akkori novellái a nyolcvanas évek erdélyi hétköznapjait elevenítették meg. Akkor még mérnökként dolgozott, s íróként került a könyvkiadás vonzáskörébe. 1992-ben még megjelent egy – a Kolozsvári Írók Társasága próza-díjával kitüntetett – kötete, a Patthelyzetek. Azután belevetette magát a könyvkiadás titkainak elsajátításába: a számítógépes szerkesztéstől és nyomdatechnikától a könyvtervezésig. Később megvált a Kriteriontól, saját kiadót hozott létre és működtetett. Legjelentősebb teljesítménye az erdélyi magyar költészet, rövidpróza, dráma és esszé hat kötetes antológiája volt (Álmok szállodája, Lassított lónézés, Válás után, Örökmozgó, Caligula helytartója, Az emberfejű madár. 2002–2007), s közben Szilágyi Domokos nyugat-európai útinaplójának (2003), Szilágyi N. Sándor és Egyed Péter esszé- és tanulmányköteteinek, Varga Attila jogtudományi tanulmányainak kiadása (2003, 2005), a fiatalon elhunyt Vass László Levente vershagyatékának (2004), a Zokogó majomból írt Bálint Tibor-színműnek, a Sánta angyalok utcájának (2004) önálló kötetbe foglalása, Vetési László szórványtémájú írásainak (2002) és Nagy Sándor egykori bukaresti lelkész regáti szórványmagyarságról szóló munkájának (2000) megjelentetése és egy ifjúsági könyvsorozat. Az általa kiadott és a sepsiszentgyörgyi Charta Nyomda által kivitelezett könyvek megtervezésükben, grafikai és nyomdai kiállításukat tekintve napjaink erdélyi magyar könyvtermésének színvonalas teljesítményei. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a könyvesek céhét. Ott fog pihenni a Házsongárdi Pantheonban, nagy erdélyi írók és nyomdászok, könyvkiadók társaságában. /Dávid Gyula: Búcsú Géczi A. Jánostól. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2008. május 19.
Május 16-án Kolozsváron a régi kollégiumoknak az irodalomhoz való kötődéséről volt szó a XVII. Szabédi Napok rendezvénysorozatán. Bartha Katalin Ágnes tartott előadást Szabédi és az Unitárius Kollégium kapcsolatáról. Szabédi Székely László nyolc évet tanult és 1925-ben érettségizett a kollégiumban, diáklapot szerkesztett és elnöke is volt az önképzőkörnek. Györfi Dénes a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diáklapjainak történetét vette számba. Róth András Lajos a székelyudvarhelyi református kollégiumban folytatott irodalomkutatásról értekezett. Dóczy Örs előadásának címe Klasszika literatúra a 18. század második felében a marosvásárhelyi ev. ref. kollégiumban volt, és a korabeli latin nyelvű oktatást vizsgálta. Szabédi László sírjának megkoszorúzásával zárultak a XVII. Szabédi Napok kolozsvári rendezvényei. A Házsongárdi temetőben Egyed Péter filozófus, író mondott beszédet. Május 17-én a résztvevők Szabédra látogattak, ahol ünnepi műsorral zárták az idei Szabédi-napokat. /Ö. I. B., K. K. : Szabédi, a diák és tanár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ Szabédi László (eredeti nevén Székely) 1907. május 9-én született Sáromberkén, de igazi szülőhelyének ősei fészkét, Szabédot tartotta mindig. Akárcsak Bözödi György, ő is faluja és népe iránti tiszteletből vette föl annak nevét. Kolozsváron tizenhét esztendeje emlékeznek rá a születésnap közelében, Szabédon tizenötödszörre gyűltek össze a tudós nyelvész és kiváló költő tisztelői. Május 17-én Szabéd fogadta a zarándokokat. Benkő Samu akadémikus emlékezőbeszédében két 1946-os keltezésű levélre hivatkozott, amelyeket Kurkó Gyárfáshoz és Jordáky Lajoshoz intézett Szabédi László. Bennük kifejti, hogy az erdélyi magyarság egyetlen megmenekülési útja az összefogás. Összefogva kell vállalnia megörökölt intézményeit, köztük az egyházakat, az új világ építésében. Világnézeti különbségek nem okozhatnak ellentéteket az erdélyi magyarok között. Szabédi László emberi méltóságában és írói szabadságában sértve 1959. április 18-án választotta a tragikus kilépést e világból. /Bölöni Domokos: Emlékezés Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2008. június 11.
Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsósorban azért, hogy Romániából a néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta június 10-én Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hans Gert Pöttering az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetőségi tagjaként elégedettségének adott hangot az RMDSZ választási eredményei kapcsán, ugyanakkor afelől is érdeklődött, hogy történt-e előrelépés a kisebbségi jogok terén Romániában. Markó tájékoztatta, hogy ugyan az egyéni jogok terén sikerült eredményeket elérni, de a kollektív jogokat illetően továbbra is vannak lemaradások. Példaként említette a több mint két éve húzódó parlamenti vitát a kisebbségi törvényről, illetve jelezte, hogy az önálló magyar egyetem kérdése sem megoldott Romániában. Az RMDSZ elnöke felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. A rendezvényen felszólalt többek közt Tánczos Vilmos etnográfus, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga emberjogi szervezet társelnöke, Tompa Gábor színházi rendező és Egyed Péter filozófus. /Az RMDSZ szoros kapcsolatra törekszik az Európai Néppárttal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./
2008. június 24.
A kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör 1992 óta működik, pályakezdő, illetve már befutott irodalmárok részvételével. Az irodalmi fórum 2007–2008-as évadját Pethő Loránd elnök értékelte. Szerinte a Bretter-kör Erdély legaktívabban működő irodalmi köre. A pályakezdők fellépései bizonyítják: az erdélyi irodalom jó utánpótlással büszkélkedik. Versekkel Vitus Ákos, Varga Borbála mutatkozott be, prózában Jancsó Noémi, Papp Zakor Ilka és Láng Orsolya, aki verseket is ír. Az irodalmi kör repertoárját nagy nevek gazdagították: Egyed Péter 23 buborék. A kurszk balladája, Bréda Ferenc Golania Magna Secunda esszékötetével, Józsa Attila Változatok sors-szimfóniára, Király László Míg gyönyörű késemet fenem című művével. A meghívottak között szerepelt Egyed Emese és Karácsonyi Zsolt is. Tervezik a román írókkal való kapcsolat kialakítását, egyfajta multikulturális szellem megalapozását. /Varga Melinda: A multikulturalizmus felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2008. október 3.
A polgármester akadékoskodása miatt nem avatja fel az ’56-os emlékművet a Kolozsvár Társaság, viszont rengeteg izgalmas programot szerveznek az őszi hónapokra – ígérte Kántor Lajos. Október 15-én kezdődik az egyhetes rendezvény, a különböző népi mesterségek bemutatása, az Erdélyi Kézmíves Céh szervezésében. Október 28-án a kolozsvári Magyar Opera Ciro Pinsutii Mathea Corvino reneszánsz kori operát mutatja be. Kolozsvár díszpolgárává avatják Kós András szobrászművészt és Jakó Zsigmond történészt. Egyed Péter filozófus szervezésében 15-16-a között tudományos konferencia lesz Kolozsvár térben és időben címmel. Életműdíjjal köszöntik 16-án a hetvenöt éves zeneesztétát, Angi Istvánt. /Varga Melinda: Kolozsvár reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2008. október 3.
Megnyílik a 6. Szárhegyi Írótábor. Nem konferencia, inkább olyan beszélgetés, amelyen – neves meghívottak előadásai nyomán – az erdélyi magyar irodalomról beszélgetünk, fogalmazott Egyed Péter író, filozófus, az írótábor egyik szervezője. – Az írótábor története visszanyúlik 1980-ig, akkor román–magyar fordítási napokat szerveztek, Domokos Géza pedig a harmadik napot az erdélyi magyar írók találkozójának szentelte. Ebből nagy botrány származott, a hatalom nem engedte a további találkozókat. Azután 1999-ben, szintén Domokos Géza, valamint Zöld Lajos újraindította a találkozót, amelyre 2000-ben és 2001-ben is sor került. Ezt egy nagyobb kimaradás után 2006-ban követte az ötödik, idén pedig a hatodik. A gyergyószárhegyi írótáborba a meghívás demokratikus alapon történik, minden műhely maga dönti el, hogy kit küld el a találkozóra. /Köllő Katalin: Szárhegyi találkozás, hatodszorra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2008. október 17.
Megkezdődött a Kolozsvár Társaság szervezésében zajló Kolozsvár térben és időben című tudományos konferencia, amelyet Egyed Péter író, egyetemi tanár vezetett be. Rathmann János Budapestről Corvin Mátyás levelezéséről beszélt, ezt követően az olasz Luciano Artese Girolamo Fortis itáliai humanista íróról értekezett. Fortisról kevesen tudják, hogy Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix udvarában élt és tevékenykedett. Nicolae Sabau a jezsuiták kincses városbeli jelentőségéről beszélt, és bemutatta a rend kiemelkedő építészeti nevezetességeit a városban. Janó Mihály a Szent Mihály katedrális Schleuning kápolnájának falképeit ismertette. /Varga Melinda: A tér és idő reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2008. október 21.
Negyven évvel ezelőtt jelent meg először a kolozsvári Echinox című egyetemi lap, amelyet 1968 decemberében 4000 példányban adtak ki, 24 oldalán három nyelven közölték írásaikat az egyetemisták és a fiatal értelmiségiek, a lapnak húsz román, három magyar és egy német oldala volt. A magyar oldalak szerkesztői között olyan személyiségek nevei is szerepeltek, mint Egyed Péter filozófiatörténész, író, költő, esszéíró, Beke Mihály András író, műfordító és Szőcs Géza író, költő. Az Echinox figyelemmel követte a diákszakkörök munkáját, az egyetemi színjátszó csoportok előadásait és az egykori Gaál Gábor Kör fóruma volt. /Negyvenéves a kolozsvári Echinox. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./
2008. október 31.
Bretter György filozófiája. Értelmezések, dokumentumok, visszaemlékezések címmel jelent meg 2007-ben a Pro Philosophia Kiadónál a Magyar Nyelvű Filozófiai Irodalom Forrásai tizedik köteteként az Egyed Péter által szerkesztett munka. A recenzens szerint lényegében befejezetlen monográfia ez a munka egy torzóban maradt életműről (Bretter György 1932-ben született és 1975-ben, 43 évesen halt meg). Bretter meggyőződéses marxistaként indult, a hetvenes évek közepétől, utolsó éveiben ideológiakritikusként definiálja magát. Bretter marxistaként gondolkodó volt. /Ferencz Enikő: Befejezetlen Bretter-monográfia. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2008. november 8.
Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára megjelent a találó című emlékkönyv Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára /EMKE – Mentor Kiadó, Kolozsvár – Marosvásárhely, 2008/. Dávid Gyula jelleméről és munkabírásáról, töretlen lendületéről szólnak a kötet írásai, mellettük Egyed Péter Laudatio című írásában kísérletet tett a szerkesztő (hosszú éveket töltött mellette a Kriterion kolozsvári fiókszerkesztőségében) és irodalomtörténész, irodalomszervező Dávid Gyula pályaképének megrajzolására.,,Megkerülhetetlenül fontos az a monográfia értékű tanulmányfüzér, amelyet a kisebbségi intézményrendszer kialakulásáról, történetéről, úgyszintén mindaz, amit a kisebbségi irodalom, magyar irodalom és világirodalom paradigmájáról írt. Világosan megfogalmazta, hogy ebben a sajátos közegben mi az érték, hogyan kell érteni és értelmezni az értékrendiség, értékváltás és értékválasztás kérdéseit. (…) Ilyen alapon rajzolt aztán fontos szellemi portrékat Makkai Sándorról, Bánffy Miklósról – akinek a regénytrilógiáját is kiadta –, Tamási Áronról, Jordáky Lajosról, Szabédi Lászlóról…" Sokan rajzolják az ember, a töretlen ember portréját. Árulkodó Cs. Gyimesi Éva vallomásának már a címe is: Gerincoszlop… Dávid Gyula élete nem volt könnyű, irodalomtörténészi pályáját megakasztotta és derékba törte az ötvenhat utáni ítélet, majdnem hét esztendőt töltött politikai fogolyként, együtt Páskándi Gézával és Páll Lajossal, a román börtönökben, lágerekben. Irodalomtörténészként Tolnai Lajos Marosvásárhelyen című monográfiájával tért vissza, foglalkoztatta az összehasonlító irodalomtudomány, sokat írt román írókról is, szerkesztett irodalmi lexikont /Romániai magyar irodalmi lexikon/, éppen úgy, mint politikai elítéltek lexikonát /1956 Erdélyben/. S írt sikerkönyvet Mikó Imrével közösen: a Jókai Erdélybent. /Bogdán László: Önzetlen pulpitus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./
2008. november 21.
Molnár Gusztáv Bihar szülötteként /Szalárd, 1948. nov. 20./ most a Partiumi Keresztény Egyetem előadótanára. Bizonyítja, hogy vissza lehet érkezni oda, ahonnan elindultunk, hogy harcainkat mégiscsak a honi terepen tudjuk a leginkább megvívni, írta róla Egyed Péter. Molnár Gusztáv 1979-től (Európai Napló, Magyar Füzetek, Párizs) a külföld nyilvánosságában is képviselte nézeteit, a Limes kör szervezőjeként pedig, 1985-től fontos szerepet vállalt a létezett szocializmus struktúráinak elméleti fellazításában. 1988-ban kényszerűen Magyarországra kellett távoznia. A lengyel Szolidaritás harca a kibontakozásért mintegy igazolta Molnár Gusztáv elméleti álláspontját, amely szerint lehetséges a kibontakozás „alulról”. Szükségszerűen fordult a geopolitika tanulmányozása, annak érvrendszere felé. 2000-től Molnár Gusztáv alapító szerkesztője volt a Provinciának, ennek a kétnyelvű politikai lapnak, amely emlékezetes memorandummal fordult az értelmiségi és hatalmi elitek felé. Eredménytelenül. Molnár Gusztáv belátta, hogy Románia továbbra is a központosított államhatalmi kényszerpályán mozog, amelyben a fő motorikus tényezők a szocializmus örökségét erőteljesen hordozó nagy pártok. 2007-ben jelent meg Molnár Gusztáv írásainak gyűjteménye, Az alternatívák könyve I-II. /Pro Philosophia, Kolozsvár, 2007/. A kötetben összegyűjtött naplói, egykori kötetei ma is remek olvasmányok. Egyed Péter köszöntötte a 60 éves Molnár Gusztávot. /Egyed Péter: A meghaladás lehetőségei. Molnár Gusztáv 60 éves. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2009. január 15.
Az Érték és történelem /Pro Philosophia Kiadó/ című kötet tanulmányai az axiológia és a történelemtudomány kapcsolatát a kortárs francia és német történetfilozófiában, a jogfilozófiában, a történetírásban és a média területén vizsgálják – mondta Kovács Barna doktorandusz a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Filozófiai Szakbizottsága, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által január 13-ém tartott könyvbemutatón Kolozsváron, az EME dísztermében. A kötetet szerkesztő Egyed Péter egyetemi tanár mellett a tanulmányok szerzői közül Keszeg Anna, Soós Amália-Mária, Rigán Loránd és Zuh Deodáth volt jelen. A mű létrejöttéhez hozzájáruló hét kutató (a jelenlévők mellett Nagy Erika és Petres László) kérdése az volt, hogy lehet-e értékekre való vonatkoztatás nélkül beszélni a történelemről, illetve, hogy milyen értékek ragadhatók meg a történelemben. A kiadvány a Sapientia Kutatási Programok Intézetén belül folytatott, Egyed Péter által irányított közös kutatómunka eredményeit tartalmazza. Keszeg Anna írása a Louis Marin francia filozófus műveiben megjelenő reprezentáció, elbeszélés és történetírás szerepét vizsgálja, Egyed Péter pedig arra világít rá, hogy értéksemleges társadalom- és történelemtudomány nem létezik. Nagy Erika kifejtette: a jogi értékrendszer nem függetlenedhet az erkölcsi értékektől, ennek ellenére lényeges a jog és az erkölcs közötti különbségtétel. Soós Amália-Mária a média elméletben megfogalmazott értékeinek (becsületesség, pártatlanság) gyakorlati megnyilvánulásaival (siker, pénz, agresszió és karrier hajszolása) foglalkozott, Rigán Loránd tanulmányának következtetése az volt, hogy a nietzschei nihilizmus kérdése nem oldódik fel a posztmodern korban. A megjelent szerzők is beszéltek. Soós Amália szerint több pozitív értéket hordoznak magukban a kisebbségi médiaintézmények, mint a többségiek. Az érték és történelem közötti kapcsolat megközelíthetőségének sokféleségét emelte ki a közönség soraiban ülő Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, aki a székelyek és a magyarok történelme közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A székely szervezett nép, létező belső törvényeit a gyakorlati életben is tudta érvényesíteni az idők folyamán – mondta. Hozzátette: a történelemírás csak akkor lehet objektív, ha a történész elismeri a források fontosságát. /Ferencz Zsolt: Filozófusok az axológia és a történelemtudomány viszonyáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./
2009. január 21.
Január 19-én Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban a Bretter György Irodalmi Kör vendége Egyed Péter egyetemi tanár volt, a Darkó István novelláit és hangjátékát tartalmazó A következő pillanatban. Macskarádió /Kriterion, Kolozsvár, 2007/ című kötet szerkesztője. Az est házigazdája Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztő-helyettese volt. Egyed Péter emlékezett vissza huszonhat éve elhunyt író- és színészbarátjára, Darkó Istvánra /1954-1983/. A könyv első része harminchat novellát tartalmaz, a második része a Macskarádió címmel hangjáték (rádiójáték). /Ferencz Zsolt: Macskarádió különkiadás a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2009. március 4.
Antik Sándor Vizuális emlékezet és képi metaforák című kötetét mutatta be Egyed Péter egyetemi tanár március 2-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Bevezetőként Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke a 2006-ban általuk létrehozott Egyetemi Műhely Kiadó eddigi termését (konferenciák, tanulmányok, kutatóprogramok, egyetemi jegyzetek) vázolta, amelynek köszönhető ennek a könyvnek is a megszületése. A kiadó idei célkitűzése az akkreditálás beindítása, és sokféle (filozófia, irodalomtudomány, fizika-kémia, iskolatörténet stb.) magyar nyelvű tananyag megjelentetése. Antik Sándor képzőművészként és pedagógusként vágott bele a könyvírásba. /Ö. I. B.: Filozófia és képzőművészet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
